Az online marketing fontos részét képezik a videók, amelyekkel a vállalkozások saját termékeiket, szolgáltatásaikat népszerűsíthetik az interneten, egyszerre rengeteg embert elérve ezzel. Az online marketinggel ugyanaz a tartalom sokkal költséghatékonyabban juttatható el tömegekhez, mint például egy drága televíziós reklámmal, vagy szórólappal. Különösen igaz ez a marketing célból készült videókra, amelyek internetes terjesztése a közösségi média, videó megosztók használatával gyerekjáték. Ezeknek a videóknak a létrehozatala azonban akár nagyobb befektetést is igényelhet, főleg, ha jogtiszta zenével, jó minőségben, vagy például saját forgatással szeretné a cég a kampány videót elkészíteni. Ezek a videók értéket képviselnek, komoly alkotómunka eredményeképpen jönnek létre, így ellopásuk, illetéktelen felhasználásuk komoly bevételkiesést és egyéb sérelmeket okozhat a tulajdonosuknak. Szerzőként pedig az is fontos, hogy a szerző neve mindenhol megfelelően feltüntetésre kerüljön a videón, hogy ezzel is öregbítse a szerző hírnevét.

Mi az a freebooting?

Az online médiával együtt él és virul az interneten a digitális plágium is, mivel ezek a kampány videók az internetre történő kikerülésük pillanatától szinte azonnal óhatatlanul bekerülnek a közösségi média hálózatok hírfolyamaiba, videó megosztókra, és megszületik a kampány videónak egy másodlagos útja a közönséghez, amelyet azonban már nem a videó jogosultja ellenőriz és ural.

Ezt az online plágiumot nevezik freebotingnak, amelynek lényege, hogy az internetre feltöltött videót valaki letölti és újból feltölti egy másik online felületre, például saját honlapjába beágyazza, saját közösségi média fiókjában posztolja, megosztja, gyakran csonkítva, a szerzői jogi jelzések, emblémák, logók eltávolításával, vagy a videó más torzításával. Az is gyakori jelenség, hogy a videót eredeti közegéből kiragadva egy másik kontextusba helyezik el, amelynek következtében a videó eredeti üzenete is elveszik, rosszabb esetben megváltozik, és már nem szolgálja a jogosultjának az érdekeit és eredeti célkitűzéseit.

A freebooting azonban nem csupán a fent említett marketing kampányvideókat érinti, jellemző a felnőtt online tartalmakra is, amelyeket – jellemzően az eredeti videóból kivágott rövidebb részlet átvételével – kisebb szintén online felnőtt tartalmat kínáló szolgáltatók kínálnak saját tartalomként, saját hirdetési bevételeket generálva ezzel. Elterjedt a freebooting a hírportálok videói körében, valamint előszeretettel használják filmtrailerekre, televíziós műsorokra is.

Mi a freebooting oka?

A freebooting azért terjedt el, mert a videó megosztó oldalakon, így például a YouTube-on a YouTube csatorna videó nézettség alapján generál bevételt, amelyhez kapcsolódóan reklámbevételre is szert tehet a videó feltöltője. Videók feltöltésével, új YouTube csatorna létrehozatalával új előfizetők vagy a közösségi média hálózatban új követők szerezhetők. Általában azok nyúlnak a videó „lopás” módszeréhez, akik nem kívánnak időt, pénzt, energiát áldozni saját tartalom elkészítésére, vagy éppen ahhoz nincs tehetségük vagy ötletük, így kézenfekvőnek tűnik egy már az interneten elérhető videó átvétele.

A statisztikák alapján a felhasználók több, mint 75%-a azért látogat fel a Facebookra, hogy vicces vagy egyéb videókat nézzen meg, míg az emberek több, mint fele naponta legalább egy videót megnéz a Facebookon. Ebből látszik, hogy rengeteg embert vonzanak a videó tartalmak a közösségi média hálózatokon, és sokkal gyorsabban lehet több milliós nézettséget elérni itt, mint például a YouTube-on. A Facebook ráadásul nem szereti a közvetlenül a YouTube-ra mutató linkeket, amelyeket nem is jelenít meg az ismerősök hírfolyamában, azonban a közvetlenül a Facebookra feltöltött videók megjelennek. Látható, miért vonzó a videó tartalmak közösségi médiában való felhasználása, és miért csábít másokat arra, hogy mindenáron, akár más videójának ellopásával is, videó tartalmakat tegyenek elérhetővé a Facebookon.

Mik a freebooting veszélyei?

A freebooting áldozatául esett videó tulajdonosa, jogosultja komoly károkat szenvedhet el a freebooting miatt, például azért, mert más összefüggésbe helyezik a videót, rosszabb minőségben töltik fel, megcsonkítják, kivágnak belőle részeket, és így megváltozik az üzenete, amely a videó tulajdonos üzleti reputációjának sérelméhez is vezethet. Ezen túlmenően a YouTube csatorna üzemeltetőknek veszteséget okoz, mivel a máshol ingyenesen és korlátlanul hozzáférhető videó elvonja a nézettséget a csatornáról, és így reklám és nézettségből származó bevétel kieséshez is vezethet.

Legális-e a freebooting?

„A freebooting, azaz a videó feltöltése más internetes oldalra, közösségi médiába megvalósíthat szerzői jogsértést, amely többféleképpen is megtörténhet” – említette dr. Horváth Katalin ügyvéd.

Ha a teljes videót változatlanul töltik fel, és ezáltal olyan új közönséghez jut el, amely eredetileg nem tudott hozzáférni, mert például az eredeti videót csak előfizetéssel vagy regisztráció ellenében lehetett megnézni, akkor az Európai Unió Bíróságának „új nyilvánosság” elvét követő joggyakorlata szerint erre a videó jogosultjától engedélyt kell kérni és jogdíjat kell fizetni. Ennek hiányában szerzői jogsértést követ el a videó feltöltője, ami akár bűncselekményt is megvalósíthat.

Ha a videót megvágják, beletesznek plusz tartalmakat, eltávolítanak belőle részeket, más kontextusba helyezik, akkor felmerülhet, hogy olyan átdolgozást végeztek a videón, amelyhez szintén a szerzői jogosult előzetes hozzájárulására lett volna szükség. Szélsőséges esetben pedig az is lehetséges, hogy a módosított videó sérti az eredeti szerző személyhez fűződő jogait, mert a módosítás a szerző becsületére, hírnevére sérelmes, és a szerző akár jelentősebb sérelemdíjat is követelhet.

Ha a videóról eltávolítják a szerzői jogi (copyright) jelzéseket, törlik az elkészítésében résztvevők nevét (stáblistát), akkor az szintén jogsértésnek minősül, jogkezelési adat jogellenes eltávolításának, amelynek nem csupán szerzői jogi, hanem büntetőjogi konzekvenciái is lehetnek.

Hogyan védekezzen a freebooting ellen?

Kérdés, hogy hogyan lehet gátat szabni ennek a jelenségnek, vagy legalábbis elterjedtségének mértékét csökkenteni, hogyan lehet felvenni a harcot az internet anonimitása mögé bújó, jogsértő újbóli feltöltőkkel. A megoldás részben jogi, részben marketing jellegű – mutatott rá dr. Horváth Katalin szerzői jogász.

  1. Értékelje át bevételszerzési módszereit!

Akármilyen csábító is lehet a videó megosztón való jövedelemszerzés abból, hogy sokan megtekintik a videónkat, nem ez a leghatékonyabb módszer. Az ilyen jövedelemszerzés lassú, rengeteg megtekintés szükséges ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődjön a fizetés, ráadásul a Facebookon, Twitteren történő másodlagos közzétételek nem is hoznak pénzt a házhoz.

Át kell ezért alakítani a bevételek forrását, és inkább a kampány videóban megjelenített szponzoráción keresztül érdemes realizálni a bevételeket.

  1. Terelje a felhasználót a saját felületére!

A videó internetes elérhetővé tétele önmagában nem elég ahhoz, hogy elérje a kitűzött célt, vagyis azt, hogy minél több közvetlen és használható kapcsolatra tegyünk szert a felhasználókkal. Össze kell kötni a felhasználókat a vállalkozásunkkal, át kell terelnünk a saját honlapunkra, Facebook oldalunkra. Erre jó eszköz a videó végére egy rövid személyes üzenet szerkesztése, például: „ha tetszett a videó, kérem látogasson el a weboldalamra, iratkozzon fel a hírlevelemre”, vagy „ha tetszett, kérlek kommentelj a videó alá, és iratkozz fel YouTube csatornánkra itt”. Ezek az üzenetek tartalmazzák a weboldalunkra, blogunkra, vállalkozásunkra történő utalást. A „tolvaj”, ha a freebooting tevékenységet üzletszerűen végzi, valószínűleg nem nézi végig az összes általa újból feltöltött videót, így a mű végére szerkesztett üzenetet sem fogja észrevenni. Ha mégis rábukkan, feltételezhető, hogy nem fogja venni a fáradságot, hogy ezt kivágja a videóból, így az üzenet el fog jutni a nézőkhöz, a látogatók a videót a videó jogosultjához tudják kötni, az üzenet visszairányítja őket a jogosulthoz. Így pedig legalább részben csökkentettük a freebooting egyik káros következményét, vagyis, hogy a látogatók nem a mi honlapunk nézettségét növelik közvetlenül.

  1. Brandingelje videóját!

Ha videóján feltünteti céglogóját, vagy intro-t, outro-t szerkeszt a videóba, feltünteti a videó stáblistáját, vagy a videót vízjellel, vagy egyéb szerzői jogi (copyright vagy © ) jelzéssel látja el, már többet tett azért, hogy videóját ne lehessen olyan könnyedén ellopni, vagy legalábbis a lopás és a videó származása bizonyítható legyen. Fontos, hogy ezeket a jelzéseket úgy tegyék fel a videóra, hogy a freebooter ne tudja azokat könnyen eltávolítani. Az ilyen szerzői jogi jelzések eltávolítása ráadásul jogsértésnek, adott esetben bűncselekménynek is minősülhet, amely még jobban elveszi a kedvét a videó tolvajoknak. Ezekkel a jelzésekkel azt is megelőzhetjük, hogy a jogsértő olyanokkal védekezzen, minthogy „nem tudtam, hogy védett”, „azt hittem, hogy közkincs”, „nem tudtam, ki a szerző, ezért nem tudtam engedélyt kérni”.

  1. Lépjen fel a lopás ellen!

Ha olyan videóra bukkan az interneten, amely esetén felmerül a gyanúja, hogy az freebooting áldozata lett, célszerű elsőként a szerző tájékoztatása (természetesen erre csak akkor van lehetőség, ha a szerző személye számunkra ismert).

A későbbi bizonyíthatóság érdekében javasolt a jogsértő tartalom dokumentálása például képernyőkép („screenshot”) készítésével, hiszen ez később egy jogi eljárásban segítséget nyújt abban az esetben, ha a jogsértő tartalom időközben eltávolításra kerül. Komolyabb jogsértés esetén érdemes közjegyző jelenlétében megtekinteni és letölteni a jogsértő videót, és ezt közjegyzői jegyzőkönyvben (ténytanúsításban) rögzíteni.

Ha a békés megoldás nem működik, bevethető a szerzői jog és az elektronikus kereskedelmi jogszabályok teljes arzenálja. A videó jogosultja például a videó tárhely- vagy tartalom szolgáltatóját felszólíthatja a jogsértő videó eltávolítására szerzői jogi alapon, ehhez egy jogszabályban meghatározott tartalmú levelet kell küldeni a szolgáltatónak, aki 12 órán belül köteles eltávolítani, elérhetetlenné tenni a videót és feltüntetni, hogy melyik jogosult jogsértést állító közlése alapján került erre sor. A videó feltöltője 8 napon belül élhet kifogással a szolgáltatónál az eltávolítás ellen, ebben az esetben a szolgáltató újra elérhetővé teszi a videót, és értesíti a jogosultat erről, akinek 10 munkanapja van arra, hogy szerzői jogsértés miatt pert indítson vagy büntető feljelentést tegyen. Ha ezt megteszi, a szolgáltató újra eltávolítja a videót, és az így is marad mindaddig, amíg az eljárásban a bíróság jogerős határozatot nem hoz.

A YouTube-nak, a Facebooknak, a Twitternek és a nagy közösségi média hálózatoknak, videó megosztóknak saját űrlapjuk és szabályzatuk van a fenti eltávolítási kérelemre vonatkozóan, amelyek kitöltése azonban angol nyelvtudást és némi szerzői jogi jártasságot igényel.

Ha a videó átvétele komoly veszteséget okoz, vagy sérti vállalkozásának vagy a szerzőnek a becsületét, jóhírét, akkor érdemes szerzői jogban jártas ügyvédhez fordulni, és az ügyet professzionális segítséggel vinni bíróság elé.