Az Amerikai Olimpiai Bizottság legújabb közleménye miatt érdemes újragondolniuk a marketing stratégiájukat azoknak a cégeknek, akik reklámtevékenységükben az olimpiai játékokra is számítottak.

Ki nem használhatja?

Az Amerikai Olimpiai Bizottság nyilatkozata értelmében azok a vállalkozások, amelyek nem hivatalos támogatói az Olimpiának, nem tehetnek közzé bejegyzéseket a neves eseménnyel kapcsolatban; a Bizottság ugyanis így kívánja biztosítani a szellemi tulajdonjogok védelmét. Közleményében így fogalmaz: „A vállalkozások nem oszthatnak meg semmit az Olimpiai Játékokkal kapcsolatban a közösségi média oldalaikon, és ez a korlátozás kiterjed a Bizottság védjegyeinek hashtag-ként való használatára is, például #Rio2016 vagy #TeamUSA.”

Az Egyesült Államokban elterjedt jelenség manapság, hogy a vállalkozások védjegyként bejegyeztetnek különböző hashtageket, így azok védett tulajdonukká válnak az amerikai jogszabályok értelmében. Ez azt jelenti, hogy ha más e bejegyzett védjegyeket a jogosult engedélye nélkül használja, jogsértő tevékenysége miatt pereskedésre számíthat.

A hashtag az védjegy?

Ahhoz, hogy különbséget tegyünk a védjegy és a hashtag között, meg kell tudnunk határozni a védjegy fogalmát. A BuzzFeed szerint azt, hogy egy megjelölés védjegy-e, az dönti el, hogy a fogyasztó védjegyként tekint-e rá, vagy sem. A híres, new yorki székhelyű hírportál cikke szerint a védjegy információt szolgáltat az adott termék előállítójáról, illetve segíti egy adott termék megkülönböztetését a versenytárs hasonló termékétől. Egyre többen használnak ezzel szemben ún. hashtageket, annak érdekében, hogy megjelöljék a bejegyzésük témáját, hogy kapcsolódjanak egy beszélgetéshez, fórumhoz, adott esetben kifejezetten gazdasági célból.

Mindent a szponzorokért

A Bizottság aggodalmának tárgyát kifejezetten azok a szponzorok képezik, akik ugyan nem az Olimpia hivatalos szponzorai, de valamely, a versenyen résztvevő sportolót támogatják. A Bizottság álláspontja e tekintetben az, hogy a szponzorált sportolók említhetik az őket támogató vállalkozások neveit, viszont ezek a nem hivatalos olimpiai szponzor cégek az Olimpián résztvevő sportoló szponzorálása okán nem hivatkozhatnak közvetlenül az Olimpiára az általuk közzétett bejegyzésekben.

„…egy sportitalokat forgalmazó cég nem tehet közzé olyan bejegyzést weboldalán vagy egyéb közösségi média felületen, amelyben említi az Olimpiát, hiszen ezzel az Olimpiát, annak hírnevét arra használná fel, hogy eladja termékeit.”

A Bizottság tehát igyekszik a lehető legmesszebbmenőkig az Olimpia hivatalos szponzorainak jogait, gazdasági előnyeit védeni. A Gizmodo nevű blog szerint még azoknak a vállalkozásoknak is tilos lesz az Olimpián készült képeket felhasználniuk vagy megosztaniuk, amelyeknek nem a média a fő profiljuk, vagy akár semmi közük a médiához. Sőt, elméletileg a hivatalos olimpiai fiók által megosztott bejegyzéseket sem oszthatják meg, például a Twitter nevű közösségi oldalon. Kérdés, hogy milyen büntetéssel kell majd szembenéznie azoknak a vállalkozásoknak, amelyek például a hivatalos olimpiai hashtaget használják, vagy egy bejegyzésükben megemlítik az eseményt. Erre, illetve a Bizottság szellemi tulajdona védelmében mutatott elhivatottságának mértékére valószínűleg csak az Olimpiai Játékok ideje alatt fog fény derülni, de az kétségtelen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a múltban is nagy figyelmet fordított a hivatalos szponzorok jogainak védelmére.

Érint ez minket is?

Ha a fent említett hashtageket az Egyesült Államokban, az amerikai jog szerint jegyzik be a védjegylajstromba, az oltalom csak az USA területére terjed ki. Ennek ellenére például egy magyar vállalkozásnak sem árt óvatosnak lennie az ilyen, az Államok területén regisztrált hashtagekkel kapcsolatban, hiszen azok nemzetközi vagy amerikai weboldalakon (pl. Twitter, Facebook) történő használata nem kizárt, hogy védjegybitorlást valósít meg. A biztonság kedvéért tehát érdemes elővigyázatosan bánni az olimpiai hashtagek használatával a jogi lépések és pereskedés elkerülése végett, még az olyan vállalkozásoknak is, amelyek nem, vagy nem csak az Egyesült Államok területén fejtik ki tevékenységüket.

A magyar jog a védjegyet az egyik, talán legfontosabb árujelzőként az amerikai hivatkozáshoz hasonlóan definiálja, nevezetesen minden olyan grafikailag ábrázolható megjelölést védjegynek tekint, amely alkalmas a védjegyjogosult áruinak és szolgáltatásainak mások áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére. A védjegy másik legfontosabb ismérve továbbá az, hogy használata a védjegyjogosultat kizárólagos jelleggel illeti meg, amely azt is jelenti egyben, hogy a törvényi kivételektől eltekintve mindenki mást eltilthat attól, hogy a védjegyét gazdasági tevékenysége körében használja. Ez a jog azonban meghatározott területi hatályú, a jóhírű védjegyek kivételével pedig az adott védjegyoltalom szerinti áru- és szolgáltatási osztályokra vonatkozik, így esetről esetre értékelendő, hogy mi minősül engedély nélküli védjegyhasználatnak, és mi nem.

#újszelek

A fentiek egyúttal arra is rámutatnak, hogy érdekes újdonságként jelent meg a védjegyjog világában a hashtag fogalma; szükség van tehát a hashtag és a védjegy egymás tükrében, egymásra tekintettel való definiálására, egymástól való elhatárolására, amelyre eddig a szakirodalom nem kifejezetten adott választ, új jelenségről lévén szó. Ugyanakkor, valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha első megközelítésként hasonlóan határozzuk meg a hashtag és a védjegy kapcsolatát, mint ahogyan a kulcsszavak (keywords) tekintetében már kialakult, egységes a joggyakorlat abban, hogy más védjegyét senki sem tüntetheti fel kulcsszóként, gazdasági tevékenysége körében működtetett internetes honlapja „mögé rejtve”.

A cikk szerzője: Hennelné dr. Komor Ildikó, irodavezető partner